Talán 94-95 körül lehetett az első szigetes élményem. Királyhelmecről indultunk el stoppal, sátorral és sok-sok liter borral felszerelkezve. Az útra máig emlékszem, mert amit csak ki lehetett hozni a kocka Ladából, azt kihozta a sofőr és a nagy ijedségre amikor végre megérkeztünk, meg is ittunk egy pár üveg bort. Onnantól már csak arra emlékszem, hogy az egész hét eltelt egy perc alatt

A SZIGET átölelt, magába szívott és nem engedett azóta sem el. Mindenkit ismertünk, megszámlálhatatlan barátunk volt. Olyan érzésem volt, mintha gyerekkori barátaim lennének a szigetlakók. Azt az óriási szeretetet (ilyen nagy közösségben) addig még sehol sem tapasztaltam és máig emlékszem erre az érzésre. Mindenünket megosztottunk amink volt, ételt, italt mindent, ami körülvett és boldoggá tett akkor. Akkor öltözött be a Lovasi robotnak vagy TV-nek, már nem emlékszem tisztán, a Kispál-koncerten és eldobtam az agyam tőle. Prodigy-koncert közben a tesóm elesett és majdnem összetaposták, úgy mentették ki, Iggy Pop felborította a színpadot - annyi energiája volt mint egy atomerőműnek…és..és..és.. Részegen elbújtunk a szemetes kukákba és onnan ugrottunk elő az emberek nagy megdöbbenésére - kurvára megijedtek:), amin mi óriásit szórakoztunk - sőt a mai napig emlegetjük:), annyira jóba lettünk az egyik kocsma tulajával, hogy reggel 4 körül minket kért meg, hogy álljunk be a pult mögé és szolgáljuk ki a vendégeket, aztán olyan bulit rendeztünk, hogy a fél Sziget odacsődült és reggel 8-ig állt a bál. Kiraktak vagy 200 hordót, amiket körülálltunk és hatalmas fadorongokkal elkezdtük ütni vagy 1000-en és egy olyan transz állapot kerekedett, amiben órákon keresztül lebegtünk és csak ütöttük-vertük a hordókat.

Sziget, imádlak azóta is, ha valami örök szerelem nálam, ez az:)"

Volt egy Wartburg kombink, a gázsiból szedtük össze rá a pénzt, aztán sebességváltókat gyűjtöttünk alkatrésznek. Előtte pedig vonatoztunk. Hát szuper volt. Levonatoztunk Miskolcra ketten a Lovasival, Ózdi Rezsőnek kölcsönkértünk egy Zsigulit, aki azzal vitte le a cuccot. Ja, az volt a hőskor, ami akkor elég szopásnak tűnt, ma nagyot nevetek rajta.