A Sziget mint irodalmi kocsma. A főbejáratnál idén is találkozom Garaczi Lacival, aki egész hetet sátorozik rendszeresen a fesztiválon. Az irodalmárok egyébként is kedvelik a köznéppel való vegyülést. Hallgatóznak, aztán szorgalmasan jegyzetelnek, esetleg tőmondatokat vesznek vidékiektől sörért.

Először vesz elő a tömegfóbia. Beférkőzöm az Internettó tudósítói stábjába, hogy rendesen meg tudjak mosakodni a szigeti tisztviselőtelep kis faházaiban. Tereskova közli, hogy nem szabad húst enni a második naptól, én pedig megállapítom, hogy az influenza egy helyi mutációja ütötte fel a fejét, ami por útján terjed.

Interjút készítek a Narancsnak a Chumbawambával, amelynek egyik férfitagja szoknyában jelenik meg a sajtótájékoztatón. Elszabadul a pokol, ettől kezdve divat lesz a fiúszoknya a szigeten. David Bowie a nyerő. Egy popsztár, aki nem öregszik, az ex-popsztárokból álló közönség előtt. Por a porhoz, hamu a hamuhoz.

Részlet: Nagy Sziget könyv – tíz év hév (Crossroads Records, 2002)