Még jóval a Sziget, illetve a Diáksziget beindulása előtt két óriási élményem is kapcsolódott a Hajógyárihoz. Először is a Fekete Bárányok Fesztivál 1980-ban, az akkori három legkedvesebb bandámmal, majd egy évre rá egy negatív élmény, amikor a Beatricét már nem engedték fellépni. Akkor a bejárattól fordultam vissza, és egészen a Diáksziget beindulásáig még a lábamat sem voltam hajlandó a Hajógyárira tenni. Mintha a hely tehetett volna róla...

Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy ne legyek kint jó pár számomra kedves zenekar koncertjén, és azt is élveztem, hogy olyan csapatokat is láthattam, akikkel amúgy nem hozott volna össze az élet. Aztán volt Hammer sátor is, ami sokszor azzal járt, hogy nem tudtam felhőtlenül élvezni a várt koncerteket sem, így végül hozzászoktattam magam ahhoz a gondolathoz, hogy nélkülem is lemehet egy középszarul megszólaló Iron Maiden-koncert.

Azért a Tankcsapda-bulikra ma is igyekszem kijutni. A Sziget mindig is a nagy elhajlások helyszíne volt, még pár éve is összevissza tudtam bolyongani, totál elveszve, kezemben a térképpel... A legjobb bulik között pedig a Bad Religion nagyszínpados koncertjét tartom számon, ami konkrétan egy pár cipőmbe került, de legalább én életben maradtam a zúzdában a színpad előtt, a másik meg egy hajnali négyes Mood-buli volt, asszem úgy 1996 táján. A többire nem emlékszem... .

A Bad Religion 2000-es nagyszínpados koncertjének számsorrendje:

A Sziget XX. évfordulóját ünnepli, szép számú évgyűrű egy rendezvény életében. A kezdet nehezen indult; egyszer a Gerendai felhívott, hogy kellene neki néhány infó, mert szervez egy Sziget nevű rendezvényt. Kicsit beszélgettünk, ez kora tavasszal volt, később a Krúdyban találkoztam vele. Hosszú haj, rövidnadrág, tornacipő, mindkét hóna alatt plakátok.

Kérdeztem: mi van Karcsi, hogyan állnak a dolgok?
Minden ok – mondta - indul a Diáksziget.

Az első rendezvény sötétben botorkálós, keresős, de nagyon vidámra sikerült. Blueszenekarok nagy számban játszottak különböző színpadokon és ez a blues-boom időszakában nagy közönséget vonzott és sikert aratott! A második évben már saját színpadot kapott a műfaj és azóta is sikerrel szórakoztatja a Sziget közönségét.

Mindenkinél eljön, azaz idő a nap folyamán, a különböző hangulatú zenék hallgatása után, mikor megszólal benne a sóvárgás, a blues érzete. Szólít a blues, indulnod kell haver, indulnod kell! Hacsak nem vagy blueser, mert akkor te vagy az a rajongótábor állandó tagja, aki a kezdéstől a reggeli óráig ott áll a blues színpadnál, sörözik és beszélget a mellette ülő emberekkel, vagy éppen csajozik és nem érdekel, hogy mi megy a többi színpadon, hacsak nem egy blueszenekar… „Kik játszanak?” Te ott várod és hallgatod és élvezed a világ zenéjét átható muzsikát és elfelejtesz egy hétre minden, a Sziget mikropoliszának határain kívüli gondod, bajod!
 

A blues egy érzés, mondják az öregek, és én is ezt mondom. Lehet ez egy megsárgult fotó, egy szó, egy szituáció, egy íz, egy hang. Nem nagyon lehet ezt definiálni és nem is igazán kell, hiszen olyan ez, mint a szerelem: ha megérint, akkor sírig tart. A blues néha simogat, megríkat, de ha kell, odaüt, persze csak azért, hogy emlékeztessen arra, hogy a blues tárházát maga az élet és a gyarló emberélet energiái és habitusa táplálják. A gyökerek a rabszolgaidőkig nyúlnak vissza, és ma már ezek a gyökerek egy erős, terebélyes fát kötnek egy biztos talajhoz. Ez örök, tépheti vihar, mikor eljön az idő, ismét kizöldül és lehet, hogy jazzes, funkos, rapes, blues beates vagy éppen popos gyümölcsöt terem, a tradíciók mellett.

Az első évhez hasonlóan, most is nehezen kezdtek el forogni a fogaskerekek, de a szakmai összefogás, a Sziget, a kitartás és a hit, olajat csöpögtetett a rendszerbe, ami igaz, hogy lassan, csendben, de beindul és zakatolni fog, értékes szubkulturális élményt teremtve. A színpad programja az eddigi egyik legjobb összetétellel szórakoztat az idén, az öt nap alatt mintegy 75 órán keresztül, ez alatt a műfajra hatást gyakorló, ír zene mellett közel húsz stílussal, irányzattal ismerkedhetünk meg. A színpadon ismert zenészekkel, ikonokkal és zenekarokkal, fogunk találkozni. Láthatjuk és hallhatjuk Tátrai Tibort, a Magyar Atomot, Ferenczi Gyurit a Rackajammel, a blues beat zene hazai apostolait, a Mississippi Big Beat zenekart. Továbbá fellépnek még a: Rockabilly fenegyerekei, a Mystery Gang, Török Ádám, a The Silver Shine, Karen Carroll With The Mississippi Grave Diggers (USA-HUN-SLK), Cedric Burside (USA), Alvon Johnson Band (USA), Gyo Kretz (NED), Pink Freud (POL) és még sokan mások! Az előadók, zenekarok különböző országokból érkezve ugyanazt a szlenget beszélik és zenét játsszák. A Sziget Blues Színpad programja az ország és a világ egyik legnagyobb és legszínvonalasabb blues esztiváljai közé tartozik. Gyere és legyél részese a feelingnek!

Andor